A zsebpénz egy szenzációs tanítóeszköz, nézzük a legfontosabbakat, mire is tud megtanítani:
– a pénz helyes beosztására: a saját vagyonával sokkal bölcsebben bánik az ember, mint a máséval. Ezért fontos, hogy éles határvonal legyen a gyerek saját szabadon elkölthető zsebpénze és a te pénzed között. Engedd neki, hogy a zsebpénzéből teljesen értelmetlen dolgokat is vegyen, hadd hibázzon kicsiben! Szörnyű érzés lesz megélni, de csak így vethetsz véget a végtelen hízelgésnek egy-egy vágyott tárgy megszerzésekor. Aztán egy idő után örömmel fogod nézni, milyen megfontoltan választ.
– a megtakarítási szokások kialakítására: mivel egy heti/havi zsebpénzből nem futja egyből drágább játékra, könyvre, vagy ki tudja mire, ezért már itt megtanulja: ha szeretné megvenni, akkor egy bizonyos ideig nem költheti el minden pénzét. Megtanulja gyermekkorban a ma oly divatos késleltetett vágy fogalmát, és meg is éli azt. És a lényeg: ezt nem te erőszakolod rá.
– a megtakarítás értelmére, a kamatos kamat csodájára: ezt a hatást úgy tudod elérni, ha kamatot adsz a zsebpénzre. Ezen a ponton gyakran felmerülő kérdés: mennyi zsebpénzt adjon a szülő, és mennyi legyen a kamat? Általánosan azt javaslom, ha iskolás kor kezdete körül kezditek, akkor inkább legyen a zsebpénz kevesebb és a kamat magasabb, majd az időben előre haladva egyre jobban közelítsen a valós kamatokhoz, hozamokhoz.
Egyre nagyon kell figyelni, a zsebpénz és kamat adása akkor se legyen teher a család számára, ha egyetlen forintot sem költ el! Legalább egy évre előre számold ki! Az új esztendőben, ha szükséges, hozzatok új szabályokat a gyerek fejlődéséhez igazodva. A kamat legyen kellően magas, hogy saját maga érezze, van értelme megtakarítani, inkább a zsebpénz legyen kevesebb.
“Zsebpénz, mint tanítóeszköz” bejegyzéshez 3 hozzászólás
Nagyon nagyon jó tippet kaptam!
Köszönöm szépen!