A jogalkotó meghosszabbította a gyűjtőszámlahitel-konstrukció igénylésének határidejét, így az árfolyamgát szerződés megkötését a hiteladósok 2013. május 31-ig (a belépési határidőt eltörölték) írásban kezdeményezhetik a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél (2013. évi XXVIII. törvény, Magyar Közlöny 2013. évi 54. száma)
2013. március 31-ig 141 714 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A lehetséges igénylők száma kb. 450.000 fő, tehát kb. a jogosultak egyharmada élt ezzel a lehetőséggel. Vajon a többiek mire várnak, mi tartja őket vissza, vagy csak szeretik az utolsó pillanatban intézni a dolgaikat? Hú, időnként én is így teszek, de ilyenkor annyira nem érzem jól magam a bőrömben.
Vagy talán az információhiány az, ami bizonytalanná teszi a többieket? Nem tudják eldönteni, vajon ez nekem tényleg jó? Nyilván mindenki maga dönt, de azért előzetesen elárulom, hogy én éltem a lehetőséggel. Gyorsan összeszedem az árfolyamgátról az információkat.
Mi a célja?
A devizahitelesek terhei egy átmeneti időszakra (maximum 60 hónapra) mérséklődnek úgy, hogy az árfolyamváltozások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben ebben az időszakban nem jelennek meg. Az időszak után újból az aktuális piaci árfolyamon kell törleszteni tovább.
Igen, tudom, véglegesen nem oldja meg a dolgokat, de akár 60 hónapra könnyebbséget jelenthet. Miért?
Mert a rögzített árfolyamnál a teher megoszlik az adós, a bank és az állam között.
A rögzítés árfolyama a következők:
-
svájci frank esetén 180 HUF/CHF
-
eurónál 250 HUF/EUR
-
japán jennél 2,5 HUF/JPY
A rögzített árfolyam alkalmazásánál mind a tőketörlesztésre, mind pedig a kamatfizetésre vonatkozóan havonta kiszámítják az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetet, és ez kerül a forint gyűjtőszámlára. Ebben az esetben az ügyfelet nem terheli:
-
a rögzített árfolyam feletti kamatrész, mert azt az állam fizeti meg
-
a tőkére vonatkozóan az adósnak nem kell megfizetni az árfolyamkülönbséget, mert azt szintén az állam átvállalja
-
270 HUF/CHF
-
340 HUF/EUR
-
3,3 HUF/JPY
-
Az ügyfelet terheli:
-
a rögzített árfolyamon a kamat és a tőke azonnal
-
a tőkére vetített különbség pedig az árfolyam rögzítés lejárta után, amit addig egy gyűjtőszámlán gyűjt
-
Figyelem! Kamatváltozás lehetséges, de árfolyamváltozás hatásait lehet átmenetileg kivédeni.
Kinek érdemes megfontolni, hogy belépjen az árfolyamgát alá:
-
pillanatnyilag nehézséget jelent a törlesztőrészlet megfizetése, de 4-5 éves időtávon ez javulhat:
-
pl. egy keresős család, mert anyuka otthon van a gyerekekkel
-
pl. fiatalok, ahol várható a karrierben előrelépés
-
ahol 4-5 év múlva lejáró LTP van, amit betörlesztésre fordítanak
-
-
akik befektetéssel kombináltan vettek fel hitelt, nekik a gyűjtőszámlán nem gyűlik semmi, mert a banknak most is csak a kamatot fizetik
-
akik a gyűjtőszámlán gyűlő tőkerészt más módon megtakarítják, és majd a lakáshitelre fordítják pl. egy LTP-ban
